AZ ALKOTÓ SZÁNDÉK DICSÉRETE - Szujó Norbert blogja

RANDOMKULT

AZ EMLÉKEZET TÜKRE

AZ ATOMATASZTRÓFA GYERMEKEI (2016; Próza Nostra)

2016. november 23. - Szujó Norbert

Az idén hat éves PRÓZA NOSTRA irodalomkritikai blog, saját születésnapján kívül egy tragikus történelmi esemény kerek évfordulójára is emlékezve, novella-pályázatot hirdetett Csernobil 30 - Az atomkatasztrófa gyermekei címmel. A kiírásban olyan műveket vártak, amelyek méltó emléket állítanak a tragikus atomerőmű-baleset áldozatainak és károsultjainak, egyszersmind megjelenítik az események kollektív történelmi emlékezetre gyakorolt hatását - mindezt persze a fikcióírás és nem a tényirodalom eszközeivel. Végül vagy ötven pályamű érkezett, melyek közül a három legjobbnak ítélt díjazásban is részesült. A dobogós műveket a PRÓZA NOSTRA korábban már leközölte, a RANDOMKULTon ajánló is megjelent róluk.
Nemrég pedig a legjobb tizenkét pályaműből válogatás jelent meg, egy ingyenesen letölthető, elektronikus (több formátumban elérhető) kiadvány formájában. A kötet a PRÓZA NOSTRA KÖNYVEK első darabja, ami arra utal, hogy a jövőben több, hasonló kezdeményezés várható.

A bejegyzés elolvasása előtt érdemes megismerni magát a kiadványt!

AZ ATOMKATASZTRÓFA GYERMEKEI - LETÖLTÉS

 

pnk1.jpg1986. április 26-án az akkori Szovjetunió (ma Ukrajna) területén fekvő Csernobil és Pripjaty városok közelében található atomerőmű reaktorblokkjában robbanás történt. A katasztrófának mintegy hatvan közvetlen áldozata ismert, az elszabaduló sugárzás és radioaktív szennyezés későbbi (tehát nem közvetlen) áldozatainak száma több ezer lehet, de a pontos adatok felhígulnak az európai lakosság körében előforduló rákos megbetegedések irdatlanul nagy számában. Mivel a radioaktivitással kapcsolatban már előtte is, de akkortól főleg rengeteg alaptalan feltételezés, áligazság élt a köztudatban, a katasztrófa után drasztikusan megemelkedett az önként vállalt abortuszok száma - az ilyen módon az életüktől megfosztott, meg sem született gyermekeket egy jó érzésű ember szintén az áldozatok közé sorolná. És akkor még nem beszéltünk a megnyomorított lelkekről és tönkrement életekről. Csernobil és Pripjaty családok otthona volt, ma pedig a "senki földje", a Szturgackij-fívérek Sztalker-történetéből a valóság szövetébe szőtt "Zóna", a poszt-apokaliptikus jelen!
Figyelemre méltó az európai (és nem véletlenül az ázsiai), főleg a poszt-szocialista Közép-európai kollektív emlékezetre, köztudatra gyakorolt hatása. Az esemény után törvényszerűen felélénkültek az "atom-ellenes" vélemények, ez pedig - végső soron - a környezettudatos gondolkodás szélesebb körben való elterjedéséhez, valamint az atom-technológiák (megszűnése helyett) fejlődéséhez, finomodásához vezetett.
Csernobil, mint időbeli és nem térbeli pont, korszakhatár. Nem könnyű méltó emléket állítani neki. A forradalmakkal, emberséges eszmékért hozott áldozatokkal ellentétben nem lehet heroizálni, nehéz úgy felfogni, hogy az áldozatok halála nem volt értelmetlen, hogy "valamiért" haltak meg. Nem könnyű eligazodni a tények és fikciók labirintusában - főleg úgy, hogy szétválasztva azokat, külön-külön nem is alkotnak teljes képet. Ami akkor, ott történt, a puszta tények vetületben, fájdalmasan egyszerű - túl kisszerű ahhoz, hogy emberi sorsok meghatározója legyen. Csernobil maga az élet.

A válogatás tizenkét tehetséges szerzője nem tesz mást, mint belemarkol az emberi emlékezet sűrű masszájába és ami nem folyik ki ujjaik közül, abból próbálnak szobrot, emlékművet állítani. Ezzel (akarva vagy akaratlanul) az emberi kollektív emlékezet elé állít minden apró részletet kiemelő, tűéles képet adó tükröt. Mert Csernobil emlékéhez nem csak a fájdalom, a megcsonkított életek fájdalma társul, nem csak a "láthatatlan ellenségtől" való félelem társul - szorosan hozzátartozik az emberi létezés lényegtelenségétől való félelem, megjelenik benne a "felsőbb létezés" spirituális vágya; hozzátartozik a tudományos gondolkodású ember feleszmélése a döbbenetes igazságra, miszerint "eltűnésünk" után az üresen hagyott létteret kíméletlenül (ám minden joggal) elmarja a természet. Csernobil emlékéhez hozzátartozik a tudományos tény, hogy a következmények koránt sem voltak olyan rendkívüliek, mint azt előre jósolták; hogy a növény- és állatvilág képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, hogy madarak, a sugárzással szemben ellenállóbb generációja nőtt fel azóta; hogy a katasztrófa, ami életeket söpört le a színről, csupán csak egy apró döccenő volt az élet fejlődésének négy és fél milliárd éves történetében. Csernobil emlékezetéhez hozzátartozik az üresség érzése, de a remény érzése is.

A kép tehát rendkívül színes és összetett - nem csoda, hogy minden író megtalálta a saját hangját és egyedi szemszögekből vizsgálták a témát. A "helyszíni tudósítások" mellett megjelennek a kötetben a kis emberek szemszögéből íródott alkotások, a Sztalker-érzést közvetítő, vagy egyenesen poszt-apokaliptikus történetek, a spirituális, vallási szimbolika, a hidegháborús ponyva-horror és a szuperhős-képregény fantasztikus eszköztára, valamint a szín-tiszta tudományos-fantasztikum is.

Weiner Sennyey Tibor, író, műfordító 01:23:58 címmel egyszerű, tiszta, minden szavában nemes szépprózával nyitja a kötetet (Gaborják Ádám és Szabó István Zoltán előszavát követően). Már a címből lehet tudni, hogy a mű a pillanatot, AZT A PILLANATOT igyekszik megragadni. A generációk közötti kommunikáció fontosságát hangsúlyozza, zárlata egyszerre reális és szimbolikus. Nézőpontja távol marad a központi témát képező történelmi eseménytől, súlyát mégis érezzük.

Szetlik Péter  sorai magabiztosak, gyakorlottak. Novellája (NAP) szimbolikus, látomásszerű, lírai. Lényegében nincs cselekménye, benyomásokat, érzéseket közvetít - csak sejthető, hogy egy rákos beteg az "elbeszélő", de több értelmezés is elképzelhető. A nagybetűs szimbólumok mögé jelentéstartalmat keresni izgalmas szellemi játék. Mély, összetett, spirituális szépirodalmi alkotás.

Kovách Kristóf novellája, az ÍRÁS A FALON az író első olyan munkája, amely nyilvánosságra került, ezért jár neki a gratuláció! Nem csak azért, mert ez a novella lett AZ ELSŐ HELYEZETT a pályázaton, hanem azért is, mert bemutatkozásnak pazar. Kovács Úr, saját bevallása szerint, "weird fiction" stílusban is alkot (mik ki nem derülnek, mi?), a válogatásban szereplő írása inkább szimbolikus, a realitást misztikummal fűszerező mese - értelmezése nem nehéz, kis felvezetés után felismerhetővé válik a keresztény szimbolika, a történet gondolatisága mély, fontos kérdéseket tesz fel, melyekre nem válaszokat kapunk, hanem igazságokat.

RADIOAKTÍV FARKASOK című novellájában Acsai Roland (író, költő, drámaíró, műfordító) a Sztalker-hangulatot idézi meg. Főhőse a beszédes becenevű Vadász társaságában járja a Zónát - emlékekre vadásznak. A fiatal, női főszereplőben felidéződnek az evakuálás zaklatott pillanatai, a hátrahagyott élet fájdalma - rövid útja, útkeresése során összemosódik múlt és jelen, álom és valóság. Kissé misztikus, kissé romantikus, de valós emberi érzéseket közvetítő alkotás.

1chernobylanimals_imag0368_adapt_768_1.jpgCsernobil másik arca (forrás: NG, fotó: Sergey Gashchak, Chernobyl Center)

Farkas Balázs író, fordító, szerkesztő (a RANDOMUKLT olvasóinak is ismernie kell: a BLACK AETHERben jelentek meg írásai) a MÁSODIK HELYEZÉST érte el a pályázaton, GRAFIT című munkájával. Ő is a Sztalker-tematikához nyúl, reális, hihető keretbe helyezve azt. Főhőse turistákat kísér a Zónába, ahol azok kiélhetik kalandvágyukat, kíváncsiságukat. Munkája során egyre jobban kiég, kivesznek belőle az érzelmek. A kiüresedéstől való félelmében egy Zóna-lakó művészekből álló, szektaszerű kommuna köreiben keres menedéket. Az egyik legerőteljesebb, legkeményebb novella.

Begányi Dániel A LEGNAGYOBB TERVEZETT HIBA című novellája - a kötetben szereplő írások közül nem egyedüliként - a téma feldolgozásának sajátos, első látásra merész, valójában magától értetődő módszerét választja: tudományos fantasztikum. A modern sci-fi annak a korszaknak a szülötte, aminek (egyik) tetőpontja a csernobili atomkatasztrófa volt, ezért egyértelmű a kapcsolódási pont - a történelmi események egy utópisztikus jövőképet árnyékoltak be. Begányi Dániel képzelt jövőjében katasztrófák helyszíneire szerveznek kirándulást, az érdeklődők azonban nem unalmas tárlatvezetésben részesülnek: az eseményeket élhetik újra a hiper-realisztikus szimulációnak köszönhetően. A független, gyermeki nézőpont mindig jó választás, ha kevés kockázattal próbálunk körüljárni egy leggyakrabban egy nézőpontból vizsgált társadalmi jelenséget. A novella pontosan ezt teszi: megjelenik benne az utókor közönye, a köznevelés felelős, de programozott hozzáállása, a környezettudatos nézőpont (nem egyértelműen pozitív felhanggal) és a kulturális különbségekből is táplálkozó világnézeti eltérések. Reális, átélhető jövőkép.

A CSERNO ZL-02 Szabó Zsanettől szintén sci-fi, alternatív történelmi sík: Csernobil után kitört a III. Világháború, a Szovjetunió így nem oszlott fel, megszilárdult. Az atomkatasztrófa helyszíne katonai kutatások színtere, a Cserno névre hallgató gépmonstrumok (belsejükben a sugárzásnak folyamatosan kitett pilótákkal) járják a föld alatti betonalagutakat elszórt, de még használható nukleáris nyersanyagok után kutatva. Szabó Zsanett főhőse erős, női karakter, élettel teli, emberi érzelmek jellemzik az írást.

Szentmihályi Gergely novellája a csernobili katasztrófa (és dicsérendő módon a 2013-as forrongások) ukrán társadalomra gyakorolt hatását nagyfokú realizmussal bemutató bűndráma, politikai krimi és (merész fordulattal) a hidegháborús atom-paranoia popkulturális hordalékának tekinthető, tragikus szuperhős-történetek ügyes keveréke. A sugárzástól bezöldülő tudósok mesevilágától ügyesen távol marad a szerző, bár előadásmódja nem mentes mozgóképes kliséktől, a történet végig átélhető és emberi.

Szöllősi Kristóf LIKVIDÁTORa szintén egy alternatív, poszt-apokaliptikus idősíkon játszódik - a világ romokban, Csernobil a legkevésbé sem kirívó a nukleáris hamu borította Föld felszínén, de azért még veszélyes hely. A katona/sztalker hősök egy tébolyult tudós után erednek, akinek az útja egyenesen a Zónába vezet. Egy kis modern, zombifilmes akció után beüt a katasztrófa: reménytelenség, lemondás, megnyugvás. Szórakoztató írás.

Király Csaba munkája egy mostanság (örömteli módon) egyre népszerűbb fantasztikus irodalmi stílust képviseli. A mű csattanóját lőném le, ha leírnám, hogy melyiket. Ahogyan a cím is utal rá (NÓRA KÉT ESTÉJE A TÜKÖR ELŐTT), a novella keretes szerkezetű, a tükör erőteljes szimbólumával támogatva, észlelt és mögöttes valóság kontrasztjával.

A HOLLÓ Jassó Judit tollából a spirituálisan emelkedett, szimbolikus művek sorát erősíti, áthatja a keresztény (és érdekes módon némileg az animista) szellemiség. A túlvilágra özönlő lelkek felett a "Mindenható" ítélkezik, egy ügyben azonban tanácstalan, ezért Lucifert hívja segítségül. A novellának nagyon is jót tesz, az emberi környezetben játszódó, realista zárlat.

És végül, de nem utolsó sorban Szerencsi István, ODAKINT SÖTÉTEDIK című alkotása zárja a sort. ez a mű lett a HARMADIK a pályázaton, valóban az egyik legerősebb novella és bizonyos szempontból a mezőny fölé emelkedik: realista korképe az atomkatasztrófának. Története a jelenben indít és zár, de az egyik "mellékszereplőről" hamar kiderül, hogy akkor és ott a romeltakarításra kivezényelt brigád egyik tagja volt. Az Ő szemével láthatjuk az eseményeket, szinte vele érezzük a hőséget, a feszültséget, mellette éljük át társai elvesztését és a szinte észrevehetetlen, természetes társadalmi kirekesztődést.

Tizenkét nagyszerű író, tizenkét nagyszerű novellán keresztül, saját hangján megszólalva közvetíti üzenetét az utókor felé. Mindannyian más érzelmeket, benyomásokat közvetítenek, de a szín-tiszta igazságot nem tudják és nem is akarják megmásítani. Az emlékezet szűrőjén, legyen bármily homályos, az örök érvényű igazságok mindig áthatolnak.

garanich.jpgforrás: WEF, fotó: Gleb Garanich, Reuters

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://randomkult.blog.hu/api/trackback/id/tr6611961347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása