AZ ALKOTÓ SZÁNDÉK DICSÉRETE - Szujó Norbert blogja

PÁRHUZAMOS REALITÁS

ÚJ GALAXIS (2003, Kódex) #24 (2016/1)

2016. szeptember 07. - Szujó Norbert

A GALAKTIKA magazin tartalmát képező irodalmi művek körüli (főleg a MANDINER.SCI-FI által felderített) 'furcsaságok" nyomán ugyan megoszlott a hazai tudományos-fantasztikus rajongói közvélemény, valószínűleg épp' a magazin törzsolvasóinak kitartása nem fog gyengülni ez ügyből kifolyólag - minden esetre a szerkesztőség szemmel láthatóan nem tulajdonít nagy jelentőséget az egyébként FIGYELEMRE MÉLTÓ INFORMÁCIÓKnak. A befogadói körben a GALAKTIKA MELLETT felhozott érvek némelyike említésre sem érdemes ( "nemzeti összefogásra" buzdítanak a "túlságosan internacionálissá váló" sci-fi irodalommal szemben - hogy a megkárosított külföldi szerzőknek ehhez mi köze, azt nem tudom), a leggyakrabban felhozott érv azonban látszólag kikezdhetetlen: nincs alternatíva.

Az érvet félre lehet söpörni azzal hogy egy ideális állapotnak nem lehet az alternatívája egy ahhoz csak közelítő és bizonyos szempontból "kétes jogállású" kezdeményezés. Azt senki nem mondta még ki, hogy a GALAKTIKA "vesztét akarja". A legszimpatikusabb vélemény szerint "jó lenne egy alulról jövő kezdeményezés". Ezzel egyetértek és szerintem a BLACK AETHER (1, 2), az AZILUM (1, 2) és a jelen bejegyzésben tárgyalt kiadvány jó minta lehet. Azonban egy "alulról" jövő kezdeményezés szükségszerűen nem rendelkezik kiterjedt kapcsolati hálóval, fizetős tartalmakat esetleg nem is tud beszerezni, az egyébként ingyenes tartalmak újraközlése pedig akkor is kérdéseket vet fel, ha a lap "csak" önmagát akarja fenntartani. Érdekes (de messzire vezető) még az ingyenes, elektronikus antológia kérdése.
Nem kell azonban tovább folytatnunk a gondolatkísérletet - az írás tárgya nem ez. Azt kell látnunk, hogy jelenleg a GALAKTIKÁnak valóban nincs alternatívája. Ez egyeseknek elég ahhoz, hogy kitartsanak a lap mellett (néhányaknak ahhoz is, hogy mindenféle ideológiákkal magyarázzák kitartásukat), másoknak nem.
Én most arra akarok rávilágítani, hogy vannak "más utak": olyan kulturális kezdeményezések, amelyek fősodorbeli társukkal egy térben, egy időben, mégis egészen más vonal mentén mozognak. Ha csak a sci-fi irodalmat tekintjük, az említett "párhuzamos valóságot" az ÚJ GALAXIS kitűnően szemlélteti.


dsc_0001_1.JPGAz ÚJ GALAXIS 2003-ban indult útjára, akkor még Ambrus Attila József szerkesztő vezénylete alatt. A folyóiratot a 12. számmal vette át az AVANA (Magyar Tudományos Fantasztikus Művészetért Országos Egyesület), azóta is az egyesület égisze alatt jelenik meg. A megjelenés ritka, évente általában kétszeres, a lap kizárólag magyar alkotók munkáit közli, általában pályázatokra érkezett művek közül gondosan válogatva. A kezdeményezés alapvetően non-profit, önfenntartó, kultúra-támogató jellegű. Előre leszögezem, hogy (amennyire tudom) az egyesület nem fizet az alkotóknak, de ők ennek tudatában pályáznak írásaikkal.
Bár sok helyen nem találkoztam vele, a folyóirattal kapcsolatban él egy vélekedés, amit tisztáznunk kell: hogy történetesen amatőr írók munkáit közli.
Olyan sokszor szerepelt már a RANDOMKULT oldalain az "amatőr" kifejezés, hogy ideje tisztázni, mit is jelent. Az amatőr olyan valaki, aki egy művészeti tevékenységet annak megfelelő végzettség nélkül és/vagy nem hivatásszerűen folytat. Semmilyen pejoratív értelme nincs tehát, sőt: intézményi hátteret (kiadót, ügynökséget...) sem feltételez. Az ÚJ GALAXISnak kiadója és szerkesztői gárdája van, tehát maga a lap nem amatőr. Ami a benne szereplő műveket illeti, mivel válogatott pályaművekről van szó, természetesen előfordulhat (és ez örömteli is), hogy egy amatőr alkotó munkája is bekerül, de (mint látni fogjuk) gyakran profi írók képviseltetik magukat.

Az ÚJ GALAXIS ez év elején a 24. számához érkezett. Beszerzése a kiadón keresztül a legpraktikusabb, az ügyintézés villámgyors. A 148 oldalas kiadvány ára 1800 Ft, az átlagos (könyves) árfekvésnél valamivel olcsóbb, postaköltség nincs. Az antológia ezúttal a "Járvány" című pályázatra beérkezett művekből közli a legjobbakat.
Ha postán rendeltük, nagy alakú borítékban kapjuk a számot. Ami először feltűnik, az a borító. Aki a korábbi, "hard sci-fisebb" címlap-illusztrációkat kedvelte, annak talán nem tetszik, de ízlésektől és pofonoktól függetlenül Létai Márton "comics-stílusban" színezett, zombi-apokalipszist ábrázoló rajza hangulatos és mozgalmas, elrabolja a tekintetet, némelyik "legendás" GALAKTIKA-borítónál lényegesen jobb. Attól pedig nem kell tartani, hogy a kommersz külcsín rányomja a bélyegét a tartalomra is.
De maradjunk még egy kicsit  a formánál: ha a gerinces, puha fedelű kötetet kinyitjuk, egyből szembe ötlik, hogy miben más, mint az egy darab fősodorbeli sci-fi folyóirat. Itt bizony a szép, fehér lapokon sorakozó betűkön és Létai Márton néhány hangulatteremtő, fekete-fehér rajzocskáján kívül nem látunk semmit, de nem is keressük: egész egyszerűen az ÚJ GALAXISra nem magazinként kell gondolni, hanem sci-fi antológiaként, az az könyvként, novellás kötetként. A novellák válogatásában is ez a "komolyság" tükröződik: a kötetben szereplő írások mind témájukat, mint irodalmi értéküket tekintve egytől-egyig magas színvonalat képviselnek.

A válogatást (Jobbágy Tibor hangulatteremtő előszava után) Kemese Fanni A NAGY ALÁMERÜLÉS című írása nyitja - tehát rögtön egy hivatásos író munkája. Kemese Fanni a PIPPA KENN-trilógia szerzője, amiből eddig két rész jelent meg és ami egy posztapokaliptikus "young adult" történet. A kötetbe válogatott novellájában először egy drasztikus éghajlati változás jelzi, hogy "valami nincs rendben", azután elszabadul a járvány, minek hatására mindenki testi-lelki változásokon megy keresztül. A történet mindvégig megtartja a karakterek jellemrajzára építkező "soft sci-fi" vázat, ügyesen felhasználva a (poszt)apokaliptikus fikciók legreálisabb elemeit, kissé (szintén ügyesen) megidézve a "weird fiction" hagyományait is. Fanni (a kötet szerzői közül nem egyedül) "emberi és természeti erők" hasonlóságát és különbözőségét vizsgálja.

dsc_0003_1.JPGEmmerich Palmer, azaz Pacsay Imre nem először ír pályázatra és az ÚJ GALAXIS oldalain is szerepelt már. EURÓPA PANDÉMIA című írása elnyerte a "Járvány" című pályázat első díját. Én ugyan nem tudtam volna választani a pályaművek közül, azért elismerem, hogy az író megérdemli a díjat. Akár az ESA központjában, akár Közép-európa országútjain zajló eseményekről ír, sorai hihetőek, reálisak. A (szó szerint) kozmikus léptékű események közepébe csöppent főhőse sodródik az árral, végül teljesen magára marad - izolált, szűkös léttere, a kamionja végül az utolsó olyan eszközzé válik, amivel beteljesítheti végső célját, a hazatérést. Emberi drámája olyan erővel jelenik meg a sorokban, hogy elhomályosítja a tudományos-fantasztikus végkifejletet.

Kleinheincz Csilla író, szerkesztő, műfordító, a közönségsikernek tekinthető ÓLEMERDŐ és ÜVEGHEGY regények írója. Ebben az antológiában DEPOTEÓZIS (az apoteózis mintájára: az ember isteni eszményének megszüntetése, az ember isteni rangjának tagadása, az isteni szférából való letaszítás, leemelés) című novellája olvasható. Egyfajta fantasy vagy alternatív történelmi környezetben játszódó történet, melynek kissé disztópikus társadalmának alapját egy természeti jelenség mitizálása (vagy egy mitikus jelenség természeti erőként való működése?) adja. A főhős a tudomány eszközeivel igyekszik megszüntetni a (szerinte) ártalmas jelenséget, amely emberek életét rövidíti meg, mégis vallásos áhítat övezi. Ilyen rövid novellában ilyen összetett társadalomrajzot olvasni öröm.

A következő a sorban Nagy Gergely (mély megdöbbenésemre először publikáló író - akkor viszont elismerésem! Kiváló bemutatkozás!) MEGFOGNI EGY CSILLAGOT című novellájában egy különös járvány ütötte fel a fejét, mely megváltoztatta az egész emberi társadalom szerkezetét. Az emberi érintéssel aktiválódó vírusról azonnal lerí, hogy szimbólum: az elidegenedés a közöny betegség, azaz létállapotszerűen leküzdhetetlen. Vajon lehet-e olyan erős egy emberi kapcsolat, hogy a felek megtegyék a végső lépést, nem törődve a következményekkel? A Nagy Gergely által megálmodott fertőző betegségnek az AIDS-hez való hasonlatossága talán nem véletlen, ahogyan az azonos nemű partnerekből álló szerelmespár szerepeltetése sem, de ha volt is célzatosság, a két lány kapcsolatából egyszerűen csak emberi vágyat és mélyen emberi fájdalmat ismerhetünk meg.

Dushan Lechky is rutinos ÚJ GALAXIS-író, ALATED novellája pedig annyiban kiemelkedik a felhozatal nagy részéből, hogy szín-tiszta "hard sci-fi", a természettudományok több területe előtt is tiszteleg. Eleve egy valós betegséget, az alfa-1-antitripszin fehérje alacsony szintjéből fakadó, nagyon súlyos tüdő( és egyéb szervi)-megbetegedést okozó vírust helyez a történet középpontjába. Az emberiség teljes kipusztulásával fenyegető járvány és a válsághelyzetben elharapódzó vandalizmus és bűnözés elől (többedmagával) a kutató-intézetbe visszavonuló tudós az orvostudomány, a kriogenika és a nano-technológia eszközeivel próbál megoldást találni. Miután odabent is válságossá válik a helyzet, önmagát "lefagyasztva" próbál időt nyerni társainak, de önmagának is. Külön jó pont, hogy a szöveg megidézi a legnehezebben megfogható és átélhető, ugyanakkor minden élőlény (így az emberek és a vírusok) "sorsában" kulcsfontosságú természeti erőt, az evolúciót.dsc_0002.JPG

Az ÚJ GALAXIS #24 antológiát Létai Márton rajzai illusztrálják.

EGY IGAZI HŐS címmel Orosz Adél (A LÁMPÁS EMBER című mesekönyv szerzője) egy kissé szatirikus, szimbolikus, némi fekete humorral fűszerezett űrhajós tematikájú si-fit tett le az asztalra. Magányos asztronautája egy nap szembe találja magával, pontosabban jobbik énjével. Bár a "problémát" hamar (és csöppet sem úriemberhez méltó módon) megoldja, az eset természetesen nem hagyja nyugodni. A novella csak végkifejletében igazodik az antológia témájához, így ebbe nem megyek bele - a mű lényege amúgy is az érdekes jellemrajz, az elgondolkodtató mondanivaló.

Szaszkó Gabriella amatőr, ám igen aktív, leginkább interneten és irodalmi folyóiratokban publikáló író. Korábban csak a BOHÓCKODÁS (BORZALOM A SOROK KÖZÖTT) című horror-antológiában (ingyenes e-könyv, tudtommal már nem letölthető) közölt írását olvastam csak - annak jó volt az atmoszférája, bár nem volt különösebben jó. ÉRZELEMMENTESEN című novellája sokkal érettebb és jobb is. Talán jobb lett volna, ha a cím kevésbé utal a tartalomra. Hősei egy érdekes hatásmechanizmusú járvány miatt, mesterségesen érzéketlenné tett társadalomban palástolják rebellis megnyilvánulásaikat, azaz érzéseiket. Szimbolikus sci-fi a családi összetartásról és gondoskodásról, amely az érzelmeknél is erősebb kötelék.

Fedina Lídia leginkább gyermekkönyvek szerzője, amúgy rutinos GALAKTIKA-szerző. Nemesen és egyszerűen ZÖLD címmel ellátott novellája keményvonalas tudományos-fantasztikum, szerény véleményem szerint a válogatás egyik legjobbja. Főként angol-szász környezetben játszódó történetében nem amerikai filmekből előrángatott papírfigurák, hanem nagyon is hús-vér emberek, érző lények, reális karakterek szerepelnek. Egy a világunkra szabaduló, ősi fenyegetés leküzdésére az emberiségnek egy drasztikus, a Föld arculatát soha nem tapasztalt mértékben megváltoztató beavatkozást kell végrehajtania.

Egy az embereket tolószékbe kötő és szellemi képességeit is leamortizáló járványos betegség miatt a világ kifordul önmagából. A lassan romba dőlő társadalom veszélyei elől hőseinknek menekülnie kell. Útjuk során különös alakokkal találkoznak és ki-ki másként értelmezi az "emberség" fogalmát. Sas Ágnes SEZERETT NEGYED című írása szomorkás történet a kitartásról, a szeretetről. Jó jellemrajzok, érdekes karakterek.

Nagy Adrienn a polgári jog területén járatos - kár, hogy művén ez nem látszik meg. A PRÓBATÉTEL címmel egyszerű, de frappáns, ugyanakkor nem sok érdekességet tartalmazó novellát tett le az asztalra. Hősei tudósok, elnökök, pápák, néha átlagemberek, de alapvetően a médiaképből táplálkozó sztereotípiák alapján viselkednek. A lezárás olyan, amilyen. Nem rossz novella, de sok jobb van a kötetben.

Buglyó Gergely (az ONI-trilógia írója) az egyetlen, aki (ÜVÖLTŐ VILÁG című novellájában) megidézi a címlapon szereplő és a témából (sajnos vagy sem) mindenkinek azonnal beugró zombi-apokalipszist. A történet a nyugati poszt-apokaliptikus horror filmek által kitaposott ösvényen halad (eszünkbe juthat a LEGENDA VAGYOK; I Am Legend, 2007 vagy a KIHALÁS; Extinction, 2015) egészen az ügyes zárlatig, amely feloldja a "láttuk már valahol" érzést. Ennél azonban fontosabb, hogy a novella végig izgalmas és olvasmányos, a szereplők szimpatikusak, a karakterrajzok a rövid történethez viszonyítva kidolgozottak.

Összességében tehát azt jegyezhetjük meg, hogy az ÚJ GALAXIS válogatásaiba mindig igényes írások, profi és amatőr írók kiváló művei kerülnek bele. A lap a magyar tudományos-fantasztikus kultúra jelentős részét képezi és képezi majd a jövőben is. Ami pedig az "alternatívákat" jelenti - nos, minden sci-fi történetből legalább egy tanúlság levonható: a jövő kifürkészhetetlen.

Az ÚJ GALAXIS FACEBOOK OLDALÁN fontos információk olvashatóak a LEGÚJABB PÁLYÁZATRÓL, de a 24. szám néhány íróival készült INTERJÚK is megtalálhatók rajta.

ÚJ GALAXIS cím
2003 első megjelenés éve
Kódex Nyomda Kft. kiadó
24; 2016/1 adott szám; adott évben
148 o., ff., puha fed., gerinces forma
1800 Ft ár
1589685-4 ISSN

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://randomkult.blog.hu/api/trackback/id/tr788918066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.