Bizony. Itt a szeptember (és már az október is) és már megjelent az AZILUM lovecrafti magazin harmadik száma.

Ha valaki lemaradt volna az előzményekről: ez év elején indult útjára a magazin azzal a célkitűzéssel, hogy megismertesse a hazai érdeklődőkkel, olvasókkal Howard Phillips Lovecraft író életét, munkásságát, jelenkori hatását és az általa, valamint kortársai, követői által is képviselt irodalmi irányzatot. A kiadvány kis példányszámban, negyed évente jelenik meg, hírek, érdekességek mellett igényes ismereterjesztő cikkeket, tanulmányokat, valamint hiánypótló és értékes irodalmi műveket tartalmaz.

A témában lásd még: CTULHU FTAGN!

A három szám nem tűnik soknak, de egy negyedévente megjelenő magazin esetében ténylegesen mérföldkő, hiszen ha a szerkesztőség valamilyen finomhangolást szeretne végrehajtani a kiadvány alapkoncepcióján az elkövetkező évadban, akkor ezzel kapcsolatban már csak a negyedik, tehát az évadzáró részben tud kommunikálni az olvasókkal. Nem csoda hogy az AZILUM (kérdőívvel - hamarosan), de a hasonló szellemiségű BLACK AETHER is (a szerkesztési elvek apró finomításával) "készül az év végére".
Az AZILUM stílusa és szerkesztési elvei kikristályosodni látszanak és előjáróban leszögezném, hogy túl sok változást én nem szívesen látnék - remélem, az olvasók felelősen döntenek majd azokban a kérdésekben, amikbe egyáltalán lesz beleszólásuk. Azt kijelenteni, hogy a magazin úgy jó, ahogy van, talán korai (és hamis) lenne, de tény, hogy az AZILUM egy olyan részét képezi a magyar irodalmi színtérnek, aminek puszta léte is hiánypótló. A lényeg persze a tartalom. Lássuk, mit tudunk elmondani ezzel kapcsolatban az új számról!

A témában lásd még: AZ ŐRÜLET KARMAIBAN

A tartalom előtt azonban érdemes a külcsínt megvizsgálni, hiszen ez az, ami elsőre szembetűnik. Ismét csak postán kapjuk meg a lapot és izgatottan bonthatjuk ki a borítékot. Ezúttal talán nem olyan letaglózó az élmény, nekem elsőre nagyon egyszerűnek tűnt a kép a címlapon. Bár Juhász Ernő vitathatatlanul kiváló művész, mostani képének nincs olyan ereje, mint a BLACK AETHER második számának címlapjának, vagy jó néhány tematikus grafikájának, amit az internet imitt-amott megoszt. Jelentősége inkább irodalmi vonatkozásában rejlik, egy klasszikus (a füzetben is szereplő) Lovecraft-novellát (melyet a szerző nem egyedül jegyez) idéz meg. Érdemes tüzetesebben megvizsgálni a képet, mert vannak rajta olyan finomságok, amelyek elsőre nem tűnnek fel. Amúgy meg csináljon jobbat, aki tud!
A magazin, ahogy már megszokhattuk, néhány hangulatos textúrával díszített, színes oldalt leszámítva fekete-fehér, gyakoriak a szövegnek adózó (kép nélküli) oldalak, a kevés illusztráció kellően hangulatos és jó is, hogy a képek nem uralkodnak el a kiadványon. Csak remélni tudom, hogy az olvasók többsége nem hiányolja a Cthulhus-szerepjátékos, fantasybe hajló giccset.
A borító szép, fényes, de sérülékeny, ami csak a vonaton olvasóknak rossz hír - vigyázni kell a kiadványra, ennyi. A belső lapok jó minőségűek, az apró betűk is jól olvashatóak. Az első számnak még szakirodalmi stílust adó lábjegyzetek helyett a novellákat felvezető, informatív szövegek a jellemzőek (azért az ismeretterjesztő cikkek még indexeltek).

A magazint ismét háromféle tartalom jellemzi: rövid hírek, érdekességek, valamint játék-, film- és könyvajánlók; fikciós irodalmi alkotások; cikkek, tanulmányok, tehát ismeretterjesztő anyagok. Az ARCHAM ATTRACTOR hírblokkba csempészett "humor-szekciót" egyelőre nem tekintem állandó rovatnak, nagyon jó poén (és nem árt humorral oldani a komoly témát), de nem hiszem, hogy többször ellőhető. Persze minden csak kreativitás kérdése. Ha valakit érdekel: én Mérleg vagyok. :)

Az ajánló rovatok rendívül sokszínűek, kedvet hoznak az alkotásokhoz, a hozzám hasonló laikusoknak mindenképpen érdekes infókat tartogatnak - én speciel még soha nem hallottam az A HORRORFILM című esszékötetről.

A fikciós részleget most gyorsan letudom (kivéve egy művet, amire viszont külön figyelmet fogok szentelni). Most is hiánypótló, idehaza (nyomtatásban) még meg sem jelent műveket találunk. Lovecraft és kortársai jobb-rosszabb novellái szerepelnek a felhozatalban. Ezek semmivel sem rosszabbak, mint amit elvárhat tőlük az egyszeri olvasó. Olyasvalaki meg úgyse veszi kezébe a magazint, akinek elege van a dohányfüstös dolgozószobákban beszélgető és/vagy valami elhagyatott, elátkozott helyen titkok nyomába eredő, jobb sorsra érdemes (?) kalandorok történetéből. Talán nem haragítok magamra senkit, ha leírom, hogy nekem Robert E. Howard HÁZ A TÖLGYESBEN című munkája jobban tetszett, mint bármelyik Lovecraft-novella a kötetben. Kiemelném még Arthur Machen A HÁROM BETOLAKODÓ (a tartalomjegyzékben A HÁROM IMPOSZTOR)című írását, ami egy kisregény, részletekben kerül leközlésre és (már csak terjedelme okán is) összetettebbnek ígérkezik, mint sok hasonló stílusú vagy témájú írás. Aki pedig a klasszikus rémtörténetek monstrumszerű (tehát inkább kézzel fogható, megtestesült) rettenetére vágyik, annak A NÉVTELEN LESZÁRMAZOTTat ajánlom, Clark Ashton Smith-től. Igazán félelmetes és felkavaró alkotás.
Smith és Lovecraft kapcsolatát hivatott bemutatni ezúttal, az előző szám óta állandónak tekinthető, "levelező rovat" - az H. P. Lovecraft leveleit bemutató, CTHULHU NAGYAPÓ LEVELEZŐ ROVATA, melynek a tartalmát képező levelek lényegében a kordokumentum és a fikciós művek határmezsgyéjén mozognak.
Az irodalmi műveknél maradva, még olvasható egy érdekes írás Ian Davey-től, aki Lovecraft jelenkori követője. Munkája amellett, hogy megidézi a "Mítoszt", rendkívül friss, modern szemléletű, a válogatás gyöngyszeme...

...lehetne, de nem az. Thomas Ligotti A KICSINY NÉP című novellája ugyanis elviszi a hátán a harmadik szám irodalmi részlegét. Aki Lovecraft miatt nyitja ki az AZILUMot, azt úgysem fogom meggyőzni, de szerintem a legerősebb novella a kötetben. Ahogyan az Somogyi Gábor kísérő-tanulmányából kiderül, éles (?) vita alakult ki arról, vajon mennyire "lovecrafti" Ligotti? Én nem tudom eldönteni ezt a kérdést, mert egyrészt nem ismerem az író munkásságát, másrészt a magazinban közölt novellájából csak annyi derül ki, hogy kiváló író. A bevezető informatív szöveg régi folklórra hivatkozik, de akár Lovecraft korszellemből és neveltetésből táplálkozó rasszizmusának egyfajta "igazolását" is kiolvashatjuk a történetből, amely azonban ízig-vérig modern szépirodalom (ez a kifejezés a tényközlő irodalomtól különít el egy művet és nem a zsánerektől!), a "kozmikus horror", az "elhagyatottság horrorja" helyett, vagy mellett inkább az egyes ember, a klasszikus lélekelemzés, de a modern evolúciós pszichológia ismereteit sem nélkülöző, mélylélektani horrorja jelenik meg. Letaglózó alkotás, öröm volt olvasni.
Érdemes még elolvasni Molnár András tanulmányait ITT és ITT.

Nem maradt más, mint szót ejteni a magazin ismeretterjesztő részlegéről, amely ezúttal nem túl erős, az említett Ligotti-tanulmány mellett csak egy érdekes, Jorge Luis Borges és Howard Phillips Lovecraft "kapcsolatát" (pontosabban az előbbi, utóbbiról alkotott véleményét) felvázoló cikk olvasható a magazinban, ez utóbbi azonban rávilágít egy nagyon fontos tényre: az AZILUM legnagyobb érdeme az, hogy nem csak Lovecraftről szól! Az általa képviselt irodalmi stílus olyan hihetetlenül szerteágazó és olyan különleges, hogy megismeréséhez nem elegendő "leülni és olvasni". El kell sajátítani (legalább csak időlegesen is) egy korszellemet, magunkévá kell tenni egy mára sajnos letűnt kor látásmódját, melyből azonban sokan tanulhatunk önmagunkról, azaz a modern kor emberéről és félelmeiről is. Ebben nyújt pótolhatatlanul hasznos segítséget az AZILUM.

Végezetül a harmadik szám egyik legfontosabb írása: H. P. Lovecraft JEGYZETEK A RÉMTÖRTÉNETEKRŐL című kis összeállítása, amiből nem csak azt tudhatjuk meg, hogyan érdemes hozzálátni az íráshoz, hanem azt is, hogy az utókor - különös tekintettel a vizuális, szórakoztató tömegmédiumokra - mennyire tette magáévá a klasszikus rémirodalom alapelveit és témáit? Ez pedig elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy lássuk, hol is tartunk éppen a "teljes megértéshez" vezető úton.
Ha figyelembe vesszük, hogy a "feldolgozások", illetve a "modern horror" mit, milyen céllal és hogyan vett át az elődök példájából - nos akkor talán nem is lesz olyan nehéz külön kezelnünk őket.
Azért remélem, néhány kevésbé preferált rémtörténet-ötlet is feldolgozásra kerül a jövőben. Bár a jelenkori, környezettudatos befogadó számára furcsa lehet egy démoni megszállás hatására embereket ölő fókákról szóló történet, Lovecraft és kortársai azért értettek a félelemkeltéshez.

AZILUM cím
2016 első megjelenés éve
Somogyi Gábor kiadó
3 (2016/3) szám (adott évben)
64 o., színes füzet forma
850 (+260 pk.) Ft ár
2498-4868 ISSN

azilum.net
hplovecraft.hu
info@hplovecraft.hu info/kapcsolat