Menjünk be egy nagyobb újságárus üzletbe (mindenképpen egy olyanba, ahol böngészhetünk is) és látni fogjuk, hogy a különböző témák mennyire népszerűek (azaz kelendőek) az átlagos olvasók szemében.

Képregényes színtéren jól indult az év a kaland-zsáner kedvelőinek: az egyértelmű kritikai és közönségsiker KITTENBERGER mellett az A HALÁL TEMPLOMA is elég nagy érdeklődésre tartott számot (tudomásom szerint csaknem minden kinyomtatott kötet elfogyott belőle). Az előbbit még nem olvastam, az utóbbit viszont háromszor is. Bár egy átlagos kalandtörténet vonalvezetését követi (nem mintha az olyan könnyű lenne), érdemes teljesen belemélyedni, hogy minden érdeme, értéke feltűnjön. A HALÁL TEMPLOMA nem a "magyar Indiana Jones" és még csak nem is európai klasszikusok nyomdokain halad (bár megkerülni sem tudja őket). Ha valamilyen magasztos szófordulattal kellene illetnem, azt mondanám, hogy "egy maradéktalanul teljesített ígéret" - sokkal fontosabb azonban, hogy JÓ KÉPREGÉNY, és ez még akkor is igaz, ha lehetett volna jobb.

A KÉPEKÉRT EZER KÖSZÖNET HALMI ZSOLTNAK!! MINDEN KÉP A SZERZŐK TULAJDONA!! ENGEDÉLYÜK NÉLKÜL INNEN SEM VEHETŐK ÁT!!!

Újabb, az eddigieknél talán kevésbé horrorisztikusabb, cserébe viszont a lélektani drámát előtérbe helyező fejezettel bővült a FREE FANTASY COMICS nagyszerű pszicho-horror képregénye, a BLENDER. A tizenegy oldalas hatodik fejezet ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt: a főhős, a több nő (köztük felesége) meggyilkolásáért az EXSUL nevű szuperbiztos és szupertitkos börtönbe került, Samuel Rawcliffe látszólag a Kolónia nevű szekta és vezérük, a titokzatos Apollo fogságába került - ebben pedig nem kevés szerepe volt cellatársának, a barátjának hitt Popnak.

Az "amerikai comics" hazai kiadástörténetében mára "fővezéri" (ha nem is egyeduralkodói) státuszt kivívó, páratlanul igényes kiadványairól híres, KINGPIN kiadó 2014-ben (az akkor már sikerrel futó Marvel-sorozatai mellé) elkezdte BATMAN című kéthavi füzeteinek kiadását. A régi SUPERMAN ÉS BATMAN mintájára a füzetek két történetet tartalmaznak: a címszereplő mellett más szuperhősök kalandjait is követhetjük azóta is - különös tekintettel a RAGADOZÓK (BIRDS OF PREY) nevű női hőscsapatra. Jelenleg ez az egyetlen kiadvány Magyarországon, ami DC COMICS képregényeket közöl, a 15. szám pedig mérföldkőnek tekinthető.

Kedves Látogató, kedves Olvasó!

Amikor ezeket a sorokat olvasod (és minden tervszerűen ment), akkor a lap tetején egy új, nagyon laza és tetszetős fejlécben gyönyörködhetsz, amely tökéletesen kifejezi a blog szórakoztató jellegét, közismert, kedvelt karaktereket ábrázol, mozgalmas, színes, mégis harmonikus, kellemes a szemnek. Talán kissé "geekes", de sohasem állt messze tőlem ez a stílus - én is DRAGON BALLon és PÓKEMBERen nőttem fel, mint minden rendes gyerek, de attól még olvasok, nézek mást is.

A fejléc Vig József illusztrátor, alkalmazott grafikus ismerősöm munkája, aki a JOSEPH VIG CREATIV ART vállalkozás alapítója. HONLAPJÁN minden információt megtaláltok a munkásságával kapcsolatban: leginkább karikatúrákra, portrékra szakosodott, ám egészen egyedi megrendeléseket is vállal. Születésnapra, egyéb alkalomra kifejezetten szép ajándék lehet egy A3-as portré vagy egy karikatúrás bögre.
Minden rendelési információt megtaláltok ITT...
...illetve József FACEBOOK oldalán.

2013. szeptemberében indult útjára az EPICLINE képregénymagazin a 5PANELS kiadó gondozásában és saját alkotói gárdájával, Tálosi András főszerkesztő keze alatt (aki a magazin elindításáért megkapta a rendkívül rangos szakmai elismerésnek számító Korcsmáros Pál-díjat). A sikeresnek mondható első évad (1-10) után, 2015-ben néhány sajnálatos változás állt be a lapnál: kivonult az újságárusi terjesztésből, csak rendezvényen (illetve webshopon keresztül) szerezhető be és megjelenése igen ritka, valamint a korábban megkezdett, nagyszerű képregény-sorozatokból több parkolópályára került. A tavalyi év némileg azért kompenzálta a veszteségeket, ugyanis két igen népszerű cím is új epizóddal bővült, valamint a 13. számban elindult Molnár Gábor 5PALLOS című szérianyitó munkája, amely idén (nem félek leírni: MÉLTÁN) Alfabéta-díjat nyert a hosszabb terjedelmű munkákat értékelő "kép-regény" kategóriában. 2016. májusában pedig, a 12. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra időzítve nem is egy, de két új EPICLINE-szám is megjelent: a 14.-ben az 5PALLOS, a 15.-ben pedig a SZEKERCE ÉS SZEMERCE HIHETETLEN KALANDJAI folytatódik!

A CIKKBEN ELŐFORDULHAT FELKAVARÓ ÉS/VAGY KISKORÚAKNAK NEM AJÁNLOTT KÉPI TARTALOM!!!

Elcsépelt és már a címben is szerepel, de tényleg nem írható le másként: derült égből villámcsapásként ért mindenkit a hír, hogy 2016. május 6-án, pénteken, egy nappal a "nagy bejelentés után", hosszú ideje tartó szünetet követően teljesül (vélhetőleg) nem kevés képregény-barát álma - újra lesz SPAWN Magyarországon, ezúttal TODD MCFARLANE SPAWN címmel.

A CIKKBEN ELŐFORDULHAT FELKAVARÓ ÉS/VAGY KISKORÚAKNAK NEM AJÁNLOTT KÉPI TARTALOM!!!

Valahányszor valami szörnyű bűncselekmény, gyilkosság vagy gyermekbántalmazás rázza meg a közvéleményt, mindig felmerül a halálbüntetés kérdése. A vita általában heves, de gyorsan elül - az emberek többsége szerintem nem a bűnösök halálát, vagy a jogos bosszút szeretné: inkább csak azt, hogy ilyen emberek ne létezzenek, tűnjenek el és ne fertőzzék tovább a modern, civilizált társadalomról alkotott, idealista képet. Gyakorlatilag ezt a célt szolgálják a világtól elzárt büntetés-végrehajtási létesítmények, de azok árát mi, szabad és még büntetlen emberek fizetjük meg. Miért etessek, tartsak életben valakit - merül fel a kérdés sokakban - ,aki megölt egy embert? A kérdés jogos és fájdalmasan hiányzik rá az emberséges válasz. De mi lenne, ha valóban létezne egy börtön, ami szó szerint az ismeretlenség homályába vész? Nem ismert a helye, nem tudni, ki, milyen pénzből tartja fenn és ami a lényeg: akit oda bezárnak, azt nem csak a társadalomból száműzik, de a valóságból is.

2016 különleges év a klasszikus rémirodalom magyarországi történetében, ugyanis két, kis példányszámban megjelenő, internetes megrendelés útján beszerezhető magazin, fanzin is napvilágot látott idén. A februárban megjelent - korábban már általam bemutatott - AZILUM lovecrafti magazin Howard Phillips Lovecraft, a horror-irodalom koronázatlan királya életét és munkásságát bemutató, a hazánkban még be nem mutatott fikciós művek mellett leginkább ismeretterjesztő anyagokat, cikkeket, értekezéseket leközlő, dokumentarista szemléletű kiadvány.
A jelen cikk tárgyát képező, márciusi BLACK AETHER viszont a fikció oldaláról közelítve nem kevesebbre vállalkozik, mint a Lovecraft és számos kortársa, követője által is képviselt "weird fiction" kis hazánkban történő meghonosítása.

Valami elkezdődött idén a Howard Phillips Lovecraft író munkássága és úgy általában a horror irodalom köré szerveződött, amatőr kulturális missziók színterén. A stílus mindig masszív rajongótáborral rendelkezett kis hazánkban is, de ma, a milliónyi csápjával mindent magához láncoló és bekebelező világháló aranykorában az író kreatív elméjének sötét magjai új táptalajra lelhetnek.